Jogi útra tereli az Internal Market Bill ügyét az Európai Unió. A döntésre azt követően került sor, hogy a brit parlamenti képviselők szerdán megszavazták Boris Johnson botrányt keltő javaslatát. Elemzések szerint a britek a „no-deal Brexit” mellett így már a szerződésszegés szankcióit is kockáztatják.
Eljárást indított az Európai Unió az Egyesült Királyság ellen – írja a BBC. Az Unió nevében fellépő Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen november végéig adott haladékot a briteknek, hogy válaszoljanak a hivatalos felszólításban megfogalmazott aggályokra.
Rövid közleményében az elnök úgy fogalmazott, hogy
Johnson javaslata „teljes mértékben ellentétes” mindazzal, amit az északír jegyzőkönyvvel kapcsolatban kialkudott megállapodásban rögzítettek.
A Guardian összefoglalójából kiderül, hogy Brüsszel szeptember végéig adott időt a brit jogalkotónak, hogy gyomlálja ki a belső piaci törvényből a kifogásolt rendelkezéseket; az uniós fél indítványa pedig arra utal, hogy von der Leyen elnök órája pontosan jár.
A bizottsági elnök ugyanis úgy véli, hogy megdőlt az Egyesült Királyság jóhiszeműségével kapcsolatos vélelem azzal, hogy
az ország egyoldalúan módosította a tavaly kölcsönösen kialkudott megállapodási feltételeket.
„Szeptember végéig biztosítottuk a lehetőséget brit barátaink számára, hogy eltávolítsa a belső piaci törvény problémás részeit a tervezetből; a tervezet alapvető szellemiségében sérti a jóhiszeműség követelményét, amelyet a megállapodás is rögzít.
Ezen felül hatályba lépése esetén teljes mértékben ellentétes lenne az északír jegyzőkönyvvel.” – állítja von der Leyen, hozzátéve, hogy a tekintettel arra, hogy a problémás részek még mindig a tervezet részét képezik, a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos úton is felhívja a briteket a jogkövető magatartásra.
Ez pedig egy újabb kötelezettségszegési eljárást vetít előre.
A Guardian szerint a Bizottság hivatalos felhívása hosszadalmas procedúrát feltételez, amelynek a végén az ügyet az Európai Unió Bírósága fogadhatja be – a britek pedig ebben az esetben tetemes bírságra számíthatnak.
A POLITICO úgy értesült ugyanis, hogy Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke igyekezett tisztázni, hogy
az Európai Unió nem habozik élni a szerződésszegésből fakadó jogosítványaival, ha a britek tovább kötik az ebet a karóhoz.
Ennek kikerülésére egyébként nincs sok esély a britek számára. Ha ugyanis valóban hivatalos eljárás lesz a vége, arra az esetre a britek bizonyos kérdésekben – így az aktuális ügyben is – még jó ideig az Európai Unió Bíróságának joghatósága alá tartoznak.
A brit fél részéről megszólalt a kormányszóvivő is, biztosítva a közvéleményt arról, hogy „kellő időben” reagálnak az Unió felhívására. Mindazonáltal rögzítette, hogy
a britek a maguk részéről egyenesen közölték azokat a szempontokat, amelyeket mérlegelve végül a parlament megszavazta a törvényt.
„Fontos számunkra egy olyan jogi védőháló kimunkálása, amely védi az Egyesült Királyság belső piaci integritását, és biztosítja a minisztereket afelől, hogy képesek egyrészt eleget tenni az Észak-Írország irányába fennálló kötelezettségeiknek, másrészt pedig megtartani a béketárgyalások vívmányait.”
Mindemellett – mutat rá a lap – az Európai Unió egy másik szálon tovább tárgyal az Egyesült Királysággal a Brexit utáni jogviszonyok jövőjét illetően. Ennek kapcsán von der Leyen úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a kilépési megállapodás a maga ütemében január 1-jéig tető alá kerüljön.
Az Egyesült Királyság részéről tehát David Frost tovább tárgyal az Európai Unióval a kilépés kereskedelmi és biztonságpolitikai vonzatairól. A Guardian pedig azt vetíti előre, hogy az események tükrében az Európai Unió két opciót kínál majd fel a britek számára:
vagy visszavonják a belső piaci törvényt, vagy marad a megállapodás nélküli kilépés
– közismertebb nevén a „no-deal Brexit”.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Miközben az Európai Bizottság átláthatósággal szeretné megvédeni az uniót a külföldi beavatkozásoktól, addig a magyar átláthatósági törvénytervezete már koránt sem tetszik nekik annyira. Fel is szólították a kormányt, hogy vonja vissza, különben megteszik a szükséges lépéseket.
„Az Európai Bizottság egészen egyszerűen nem alkalmas a feladatának az ellátására” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az elmúlt napokban Hortay Olivér többször arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel tervezett energiaembargójának súlyos következményei lehetnek.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország áll az élen.
Történelem!
Ismeri és értékeli-e a világ a magyar képzőművészeket? Van-e helye az alkotásaiknak a legjelentősebb magángyűjteményekben, múzeumokban? Eleni Koranival, az Ernst Galéria társtulajdonosával beszélgettünk.
